Your personal Tumblr journey starts here
önző vagyok.
akkor is
akarlak.
Mindketten az ágyon feküdtünk, lábunkat a falnak támasztottuk, közöttünk pedig egy tál mazsola helyezkedett el.
- De amúgy - vettél el egy szem mazsolát - a szex és a szeretkezés nem ugyanaz - vitatkoztál tovább. - Tudjuk - hunytam be a szemem.
- Szerinted mi a különbség? - hirtelen hasra fordultál, majd kérdően a szemeimbe néztél.
- A szex érzelemmentes. Nincs érzelmi kapocs, vagy kötődés. Magyarul... Valljuk be: dugnak - ezen felnevettél, mely hallatán halvány mosoly szökött szám sarkába. - És mi van a szeretkezéssel? - jöttél közelebb. Felültem és én is közelebb merészkedtem hozzád. Kezemet az arcodra vezettem, te csak lehajtott fejjel ziháltál.
- Tudod... - halkan beszéltem. Tudtam, hogy ez a gyengéd. - A szeretkezés annyit tesz, hogy... - megcsókoltalak. - Megadom neked itt és most, amire vágysz. Csak mély érzésekkel.
Már a nyakadat hintettem be csókokkal, amikor hosszas zihálás után újra megszólaltál:
- Szeretlek.
⁰²³Hazudd le nekem a csillagokat.
⁰²²Legyél az örökkém.
- Bazdmeg, engem nem lehet szeretni, vagy mi az Isten?? - teljesen kiakadtál, mert Ő nem szeret viszont. Én tudtam... Tudtam, hogy ki fog használni téged.
- De. Lehet... - nem tudtam, mit kéne mondanom.
- Kösz, ezt jól megerősítetted - förmedtél rám, én pedig egy szót sem szóltam. Könnyekkel a szememben ültem, amikor pár perc elteltével higgadtan megszólaltál - Honnan tudod?
- Onnan, hogy én szeretlek. Mindennél jobban... - nagyot nyeltél, lehet meglepett, pedig tudtad. Nagyon jól tudtad, hogy szeretlek. Féltem, hogy nem kapok választ. Volt is féltenivalóm, hisz az nem igen jött. Javában kitört belőlem a sírás, amikor éreztem magam mellett besüppedni az ágyat. Két karoddal szorosan átöleltél.
- Miért sírsz édes? - kérdezted a hátamat simogatva.
- Te mondod, hogy szerethetetlen vagy. Fogalmad sincs arról, mennyire szeretlek, és mennyire komolyan is gondolom ezt a szót. Ő nem szeret, nem is érdemel meg téged, ne fuss utána. Én szeretlek. Csak ne esne ennyire nehezedre kimondani, hogy viszonzod... - néma csendben ültünk, te még mindig öleltél, de megtörted a csendet. - Szeretlek.
te és én.
mi vagyunk
a képlet.
beteges érzéseim
vannak irántad.
szóval ha
menekülni akarsz,
gyorsan kezdd el:
fuss.
én a horror
te a dráma
- a legszebb páros
fekete szívünk
tele szenvedéllyel
Valahol leragadtunk az igen és a nem között. Mi vagyunk a biztos "talán".
⁰²⁰Élnél, vagy halnál értem?
megfulladni
a karjaid között
szerelmedben
⁰¹⁷Ölj szívből. Gyilkolj szerelemből.
sírban táncoló,
szerelmes lelkek.
ócska színjátékok,
mit sem érő bókok,
forróságot éreztető csókok.
Az elejétől kezdve tudtam, hogy ez más lesz, mint a többi. Tudtam, hogy bármikor és bárhol képes lennék belédszeretni és így is lett. Annyira szeretlek, hogy egyszerűen a nap minden egyes másodpercében elmondanám neked. Ki akarom mondani, hogy mennyire szeretlek. Ki akarom neked önteni a lelkem. El akarom mondani, hogy hogyan és mióta. Hogy mennyire más vagy, mint mindenki. Hogy mennyire különleges és gyönyörű vagy. A szemedbe akarok nézni és érezni minden fájdalmat, amit te életedben átéltél. Minden örömöt, szomorúságot. Látni akarom, ahogy csillog a szemed, miközben mosolyogsz. Látni akarom, ahogy felnősz. Mellettem. Meg akarom mutatni neked a szívem legrejtélyesebb zugát. Mindenre emlékezni akarok. Nem akarom, hogy elmenj, hogy elhagyj. Azt akarom, hogy szeress és maradj...
⁰¹³Beléd akarok halni.
Szerelembe esni és szerelmesnek lenni, teljesen más. Amikor szerelembe esel, egyszerűen megbolondulsz. Azt akarod, hogy a tiéd legyen, minden porcikáddal vágysz rá. Beleőrülsz az érzésekbe, a szenvedélybe... Nem akarod őt mással látni, azt akarod, hogy csak a tiéd legyen, senki másé.
Viszont amikor szerelmes leszel, csak azt akarod, hogy neki jó legyen. Persze féltékeny vagy mindenkire, aki a közelébe megy, de nem mutatod, mert tudod, hogy ő így boldog. Szereted, ha mosolyog, ha nevet, ha örömkönnyek csorognak végig az arcán... És nem szeretnéd ettől megfosztani. Mert szereted, és ő a mindened. Mint egy elképzelhetetlenül varázslatos álom.
Érezd a fájdalmat.
Érezd, ahogy reped a szív,
majd eltörik.
Érezd, ahogy újjáépül,
s megint széttörik.
”Zokog - s szép szárán könny csorog,
Mint halhatatlan gyöngysorok.„
- Edgar Allan Poe
tiéd a szívem,
tiéd az életem.
vidd magaddal mindenem.
vajon, hogyan szakad meg a szív?
csak eltörtik,
s elvérzik?
⁰¹²Mondd ki újra, hogy szeretsz. Csak mondd ki...
Onnantól kezdve, hogy megfogalmazódik benned az a gondolat, hogy "érezni akarom őt", nincs visszaút.
⁰¹⁰Te vagy az életem. Te vagy az én végzetem.
⁰⁰⁸Olyan vagy nekem, mint az oxigén. Lassan megfulladok nélküled.
⁰⁰⁷Hé! Szeretlek, egy örökkévalóságon át.